Holdfény Moonlight, így kell ezt rendesen csinálni

Holdfény Moonlight, avagy, hogyan kell klisé mentesen bemutatni egy a másságát feldolgozni próbáló afro-ameriakai srác történetét

Holdfény Moonlight

Little (i) Holdfényben

Barry Jenkins 38 évesen megrendezte élete filmjét és ezzel megcsinálta azt, amit nagyon kevesen tudnak összehozni akár egy egész élet munkássága alatt és.

Barry Jenkins, a Holdfény Moonlight rendezője

Barry Jenkins, a Holdfény Moonlight rendezője

Ez az ember tudja, hogy mit beszél és azt hogyan akarja bemutatni. Rap kifejezéssel szólva:

“Don’t talk the talk, if you can’t walk the walk”

Rég volt, hogy ennyire drukkoltam egy filmnek az Oscar szobor szerzésben, a Holdfény Moonlight maximálisan megérdemli mind a 8 jelölést.

  1. Legjobb film | Adele Romanski, Dede Gardner és Jeremy Kleiner
  2. Legjobb rendező | Barry Jenkins
  3. Legjobb férfi mellékszereplő | Mahershala Ali
  4. Legjobb női mellékszereplő | Naomie Harris
  5. Legjobb adaptált forgatókönyv | Barry Jenkins és Tarell Alvin McCraney; saját In Moonlight Black Boys Look Blue című színművéből
  6. Legjobb eredeti filmzene | Nicholas Britell
  7. Legjobb operatőr | James Laxton
  8. Legjobb vágás | Nat Sanders és Joi McMillon

2017. feburár 26-án Vasárnap kiderül mennyire fogja az akadémia kompenzálni a tavalyi  “afro-amerikai filmek ignorálás” botrányát. A mezőny mindenesetre nagyon erős. Egy biztos, meg kell küzdeni a Denzel Washington  Fences c. alkotásával is. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy Mr. Washington behúzza -e a harmadik Oscarját, hogy újra beérje Sidney Poitiert.

Vissza a filmhez (Spoiler veszély)

Az sikerhez azért hozzátartozik a hálás (díjeső gyanús)  téma választás, iszonyat erős szereplő gárda és egy olyan filmes keretrendszer, ami a Holdfény Moonlight esetében kiválóan működik. A film non plus ultrája a klisé mentes, sallang mentes, giccs mentes karakter építés, történet elbeszélés és ábrázolás. A zene már csak a hab a tortán. Afro-amerikaiakról szóló filmet elég nehéz elképzelni rap, hip-hop nélkül. Ráadásul egy olyan filmet, amiben egyetlen egy fehér ember sem szerepel, de még csak az utcákon sem a messzi távolban. (Kivéve a film végi éttermes szekvenciát)

Holdfény | Moonlight Chiron

Black (iii) a Holdfény Moonlight c. filmben

A Holdfény Moonlight esetében ezt is másképp oldották meg. A film elején kizárólag komolyzenét, a hangsúlyos részeknél – ahol nyomatékosítani akarta a rendező a vásznon látottakat – pedig vonósokat hallunk, aztán a iii. rész elején bedurran a legdurcább autós beállítás egy hamisítatlan rap trackkel Goodie Mob – Cell Therapy számával, ami akkorát üt mint a Fekete vidék (Boyz N’ The Hood) teljes filmzenéje.

A kevesebb néha mindig több

Sokan felróják a filmre, hogy nem bontja ki a szálakat kellőképpen, amitől a karakterek nem tudnak kiteljesedni. Erről pont az ellenkezőjét gondolom. Szerintem az is nagyban hozzájárul a film tökéletességéhez, hogy kerüli a felesleges képsorokat, párbeszédeket és inkább a kevesebb néha (legtöbbször) több receptúrával operál. Nagyon ritkán fordul elő velem, hogy már a film közben azon gondolkodom, hogy mi lehet az éppen off képernyőn lévő karakterekkel. Juan karaktere ilyen volt. Berry Jenkins ebben is nagyon okos, hogy nem tolja a képünkbe a válaszokat. Még napokkal a film megtekintése után is azon töprengek vajon mi történhetett Juanal? Milyen apa-fia kapcsolat alakulhatott ki közte és a főszereplő között?

 Holdfény Moonlight

Janelle Monáe Teresa szerepében a Holdfény Moonlight c. filmben

Az biztos, hogy mély volt a kapcsolatuk (Erre Teresa is tesz egy megjegyzést a filmben), hiszen a iii. részben mintha csak Juan-t látnánk gurulni a 22-es felniken csak már Atlantában és nem Floridában. És naná, hogy Black (iii) viszi tovább az aranyozott koronát a műszerfalon és természetesen Ő is drogot árul, természetesen fekete duraggel.

Holdfény Moonlight

Black (iii) Chiron a Holdfény Moonlight c. filmben duraggel a fején

De hogyan kell a meleg kártyát stílusosan kijátszani

Ugyanígy van ez a fő témával is. A Holdfény Moonlight szépen lassan vezeti fel, ahogy Little (i) kezd rájönni, hogy Ő valójában meleg. A fiú arcára írt érzéseken és néhány elejtett mondaton kívül a film nem fut felesleges köröket a “probléma” bemutatására. Jenkins gondosan ügyel arra is, hogy a két srác közötti intim pár perc se legyen túl  “zavaró”. Gondolom valahogy így akarta Ang Lee is bemutatni ugyanezt a Túl a Barátságon Brokeback Mountain c. film sátras jelenetében, ahol Jake Gillianhel konkrétan leteperi Heath Ledgert. A két jelent között és a két film között is hatalmas különbség van. Ott ez nem sikerült annyira.

Veszélyes elemektől a Holdfényig

A Holdfény Moonlight önmagában is egy elképesztően erős film, de akkor működik a legjobban, ha a nézőnek jókora ismerete van már az afro-amerikai társadalmat bemutató filmekről, kezdve a drogokkal, a fegyverekkel a bandaháborúkkal, az apafigura hiányával valamint az anyák drogba fojtott szenvedésével. A Holdfényt Moonlight ugyanis nem pazarolja az időt ezekre a témákra, helyette inkább beleégeti Little (i), Chiron (ii) és Black (iii) érzéseit a retinánkba mind a három életszakaszban.

i. ii. iii.

A film 3 részre tagolódik, amivel a főszereplő 3 korszakát hivatott bemutatni. A karakterfejlődés minden etapban nagyon erős, de talán az utolsó, “Black” részben a leglátványosabb és itt nem Black (iii) kigyúrt testére gondolok, de természetesen ez a fő kontraszt a történetben. Fizikailag ha meg is tud erősödni, a mélyen szunnyadó érzéseket nem lehet kiölni. Ebben a részben végül helyére kerülnek a dolgok, kezdve Juan “örökségével”, valamint Kevin szándékával. A szereplőket szerencsére  sikerült úgy kiválasztani, hogy a lehető legjobban hasonlítsanak egymásra a 3 különböző életkorban.

Kulcsmomentumok:

Paula számon kéri Juant, hogy Ő fogja akkor felnevelni a fiát mi közben drogot árul az anyjának?

Paula karaktere itt már elindult lefelé a lejtőn, pedig korábban próbálta még egyben tartani a családját, de sajnos győzött a drog és az elkeseredettség. Naomie Harris óriásit játszik. Ki hitte volna a 28 nap után?

Holdfény Moonlight

Naomie Harris, Paula szerepében a Holdfény Moonlight c. filmben

Little (i) elmondja Juan-ak, hogy utálja az anyját, mire Juan elmeséli, hogy Ő is ugyanígy érzett az anyja iránt, de most már pokolian hiányzik neki.

A végén hozzáteszi, hogy erről többet nem fog beszélni. A film végére helyére kerül ez a mondat is, amikor Black (iii) beszélget az édesanyjával az elvonón.

Holdfény Moonligh

Mahershala Ali, Juan szerepében a Holdfény Moonlight c. filmben

 

Amikor otthoni környezetben látjuk Juan-t és barátnőjét Teresát:

Annak ellenére, hogy Juan drogot árul, virít róla, hogy morálisan nagyon egyben van az ember és ez  Mahershala Ali játékának köszönhető. Tiszta, rendes házban élnek tisztességes kapcsolatban Teresával. És meg is tanítja az első leckére:

Soha ne ülj háttal az ajtónak!

Tengerparti jelenet | Juan úszni tanítja Little-t (i) Juan folyamatosan tanítja Little-t (i), annak ellenére, hogy apa figurát akarna játszani.

Holdfény Moonlight

Mahershala Ali és Alex R. Hibbert a Holdfény Moonlight c. filmben

Teresea leteremti Chiront (ii), hogy az

Ő házában nincs helye másnak, csak szeretetnek és büszkeségnek.

Ezen a ponton már biztosak vagyunk benne, hogy Juan nincs többé. Ennek ellenére Chiron (ii) folyamatosan találkozik Teresával és már anyjaként gondol rá. Ez kiderül Chiron (ii) és Paula közti szócsatájából.

Juan és Chiron (ii) jóban-rosszban együtt:

Nagyon oda kell figyelni, hogy elkapjuk azokat a részleteket, amiből kiderül, hogy mennyire közel került Juan és Chironhoz (ii). A közös ágyvetés egy ilyen rész. Chiron (ii) arcára van írva, hogy mennyire hiányzik neki Juan. Teresa pedig ki is mondja, hogy mennyire jó páros voltak együtt Juannal.

Február 26-án kiderül hogy értékeli az Akadémia a Holdfényt.

Addig is Like-old a Facebook oldalunkat és kövess minket a HD|a Twitteren.

 

15 dolog, amit nem tudtál a Vissza a jövőbe filmekről

15 dolog, amit nem tudtál a Vissza a jövőbe filmekről

Ha van olyan film, amit szó szerint rongyosra néztem videó kazettán, akkor az a Vissza a jövőbe mindhárom része. Rongyosra bizony, de nem is egyszer, de minimum háromszor. Nem egyszer történt meg, egymás után lefutott mind három rész, ráadásul többször. Ha van tökéletes trilógia, akkor EZ AZ! Jöjjön hát 15 érdekesség, amit tutira nem tudtál eddig  a filmről. Na jó a rajongók biztos tudták, de szerintem még nekik is élmény lesz újra felidézni a film egyes momentumait, ha csak rövid szöveges formában is.

Ja, meg tudod nézni videón is. Mutatom:

 

bttf_web

2015 | Vissza a Jövőbe

1. A DeLorean csak a harmadik választás volt

A Vissza a jövőbe első részében az időgép először egy hűtőszekrényből lett átalakítva, de aztán Roberték elvetették ezt az ötletet, mert attól féltek, hogy akadnak majd olyan rajongók, akik otthon önszorgalomból megpróbálják reprodukálni a filmben látottakat. Ezután jött a tank ötlete, mert hát ha az ember gyermeke olyan időkbe akar utazni, ahol még nem voltak utak, akkor igencsak jól jön egy terepbíró jármű. Aztán végül mégis a mára kultikussá vált DeLorean mellett döntöttek, ugyanis nagyon hasonlított az úrhajókra. És milyen jól tették!


C. Thomas Howell

Eredetileg C. Thomas Howell is szerepelt volna a Vissza a Jövőbe c. filmben

2. Majdnem C. Thomas Howell játszotta Marty McFly szerepét

Michael J. Fox éppen a Családi Kötelékek (Family Ties) sorozaton dolgozott, amikor elindultak a castingok. Két név jött szóba: C. Thomas Howelld és Eric Stoltz. Howelld-nek nagyon jól mentek a próbafelvételek, de a stúdió ragaszkodott Stoltz-hoz. Azt mondták Zemeckisnek, hogy ha nem elégedett a sráccal, akkor nyugodtan újra castingolhatja a szerepet. És Zemeckis így is tett. Eredetileg John Lithgow játszotta volna Doc Brown szerepét, de amikor Christopher Llyod besétált a stúdióba, Zemeckisék rögtön tudták, hogy Ő a tökéletes tag a szerepre. Így utólag el sem lehet képzeni, hogy más játssza a Dokit.


Bob Gale

Bob Gale, a Vissza a Jövőbe c. film producere és írója

3. Minden egy „Mi lenne ha?”-val kezdődött

Az író-producer Bob Gale egyik családlátogatás alkalmával szöget ütött a fejében, hogy mi lenne, ha visszamenne a múltba, egész pontosan azokba az évekbe, amikor az apja volt diák? Vajon barátok lettek volna a középiskolában? Ez a gondolat, annyira „nyugtalanította”, hogy elmondta Robert Zemeckisnek, akivel aztán 1980 szeptemberében elkezdtek dolgozni a Vissza a jövőbe forgatókönyvén.


Huey Lewis

Huey Lewis a Vissza a Jövőbe c. filmben

4. Huey Lewis bukta az Oscart

Huey Lewis & the News írta a The Power of Love c. dalt, ami a filmben többször is hallható. Még Oscarra is jelölték, de aztán végül a „Say You Say Me” dal nyert a White Nights (Halálbalett) c. film betétdalaként.


H.G. Wells

H.G. Wells is inspirálta a Vissza a Jövőbe alkotóit

5. H.G. Wells hatalmas inspiráció volt

Robert Gale és Robert Zemeckis hosszas tanakodás és beszélgetés után lefektették a filmben alkalmazott szabályokat, miszerint az időgép képes az időben utazni, de térben nem. Ezért is kellett az időgépnek mobilnak lenni.


Tales From Space

Az asztronauta a Pluto-ról lett volna a Vissza a Jövőbe eredeti címe

6. Majdnem „Az asztronauta a Pluto-ról” lett a film címe

Sheinbergnek volt még egy korszakalkotó ötlete. Azt találta ki, hogy legyen a film címe „Az asztronauta a Pluto-ról” és a scriptet is írják át ennek megfelelően. Steven Spielberg (executive producer) annyira röhögött az ötleten, hogy még egy levelet is írt az egykori főnöknek, hogy milyen jó humorérzéke van. Erre Sheinberg rögtön elengette az ötletét.


Big Bang Theory

eredetilge lett volna egy nagy bumm a Vissza a Jövőbe c. filmben

7. Végül a pénz hiánya mentette meg a filmet a nagy durranástól (Big Bang)

A forgatókönyv egy korai változatában Doki az időgép feltalálása előtt a Manhattan Projekten dolgozott. Az alkotók még azon is elgondolkodtak, hogy a film végén Marty-t egy atomrobbanás küldi vissza a jövőbe.


Michael J. Fox

Marty és anyukája a Vissza a Jövőbe első részében

8. A forgatókönyv túl „durva” volt a Disney-nek

Rengeteg stúdió visszadobta a forgatókönyvet, mert nem volt elég belemenős. Ugyanis a forgatókönyv azokban az időkben készült, amikor a legsikeresebb tini filmek mind 18+ besorolással futottak. A Disney viszont pont ellenkező oknál fogva nem vállalta fel a filmet. Nem tetszett nekik ugyanis a filmben, hogy Marty anyja majdnem beleszeret a saját fiába.


Biff Tannen

Biff Tannen éppen vezet a Vissza a Jövőbe első részében

9. Biff a stúdió igazgatójáról kapta a nevét

Ned Tannen, a Universal Studios egykori igazgatója földhöz vágta Zemeckisék forgatókönyvét, ezért aztán az Ő tiszteletére nevezték el a nagy benga Biff-et Tannen-nek.


Einstein Vissza a Jövőbe filmben

Eredetileg Einstein egy maki lett volna

10. Einstein majdnem majom volt a Vissza a Jövőbe első részében

Az eredeti scriptben Einstein egy csimpánz volt. Sid Sheinberg, az Universal Studios főnöke azonban előhúzott egy kutatást, amiben feketén fehéren benne volt, hogy soha nem készült még „Blockbuster” szinten sikeres film majmokkal. Így cserélték a csimpánzt és maradtak a jól bevált házi kedvencnél. Így utólag elnézve, talán még csimpánzzal is működhetett volna a történet.


Leopold Stokowski Vissza a Jövőbe

Leopold Stokowski inspirálta leginkább Doki karakterét

11. 2 ember inspirálta Doc Brown figuráját

Christopher Lloyd két híres emberről mintázta a figurát. Az egyik Albert Einstein, a másik egy híres karmester, Leopold Stokowski.


Vissza a Jövőbe To Be Continued

Folytatása következik

12. Folytatása következik eredetileg nem következett

A film végén látható felirat a kultikus betűtípussal eredetileg nem volt a benne a mozis változatban. A felirat később került fel a VHS, illetve DVD kiadásokra.


Vissza a Jövőbe és a tér idő kontinuum

Apró eltérések a tér idő kontinuumban

13. A történelem mindig ismételi önmagát, főleg a Vissza a Jövőbe filmekben

Az első Vissza a jövőbe részre is, de az egész trilógiára igaz, hogy minden a múltban elkövetett cselekmény van a jövőre. Emlékezzünk csak vissza a második rész alternatív jövőjére, amikor Biff ellopja a sport almanachot Martytól és azt felhasználva lesz a „világ ura” egy alternatív 1985-ben. De vannak ennél rejtettebb kapcsolódási pontok is, mint pl amikor Marty lenulláz egy fenyőt 1955-ben. Ez aztán annyira megváltoztatja a jövőt, hogy „Twin Pine Mall” helyett „Lone Pine Mall” lesz a neve a plázának (Magyarul: Ikerfenyő Pláza helyett Magányos Fenyő Pláza”


Crispin Glover Vissza a Jövőbe

Crispin Glover a Vissza a Jövőbe első részében

14. A film befejezése nem igazán tetszett az egyik szereplőnek

Crispin Glover egy kerekasztal beszélgetésen mesélte el, hogy a forgatás alatt folyamatosan változtattak a forgatókönyvön, amit egyébként meg sem kaptak a színészek, nehogy kiszivárogjon valami a filmről. Crispin Glover 20 éves volt akkor és Marty apját alakítja a filmben. A Vissza a jövőbe első rész végén George ugye kiüti végül Biff-et, ami a jövőre nézve hatalmas ráhatással lesz, ugyanis, amikor Marty hazaér 1985-ben nagy meglepetésére apja egészen más élethelyzetben van, mint az időutazás előtt. Biff mossa ugye Geaorge autóját, meg még ezer más apróság. Crispin Glover-nek viszont nem tetszett az, ahogy az alkotók végül a pénzzel, illetve a gazdagsággal tették egyenlővé a boldogságot és a sikert.


Vissza a Jövőbe első és második rész

Indul a második rész

15. A Vissza a Jövőbe első rész végét eredetileg csak viccnek szánták

Az első rész végén Doki, Marty és Jennifer elrepülnek a jövőbe, hogy megmentsék Marty gyerekeit. Az első rész forgatásán azonban ezt csak viccnek szánták. Robert Zemeckis még azt is elmondta egy DVD kommentárban, hogy ha valóban tervezték volna folytatni a filmet még az első rész után egyből, akkor biztos nem ültették volna Jennifert az autóba.


Folytatása következik…

Addig is Like-old a Facebook oldalunkat és kövess minket a HD|a Twitteren.

Mert a baseballosok sosem sírnak

Mert a Baseballosok sosem sírnak, avagy a baseball filmek filmvásznon

Nem olyan régen olvastam egy cikket arról, hogy Kevin Costner szeretne…Hogy pontosan fogalmazzak, azt nyilatkozta, hogy

van benne még egy Baseballos film,

mégpedig a Chicago Cubs történetét vinné filmre. A Cubs történe dióhéjban annyi, hogy ez az a csapat, amelyik a leghosszabb ideig egymás után zsinorban kikapott. Idén, 108 év után pedig nagyon úgy néz ki, hogy megnyerheti a bajnokságot (World Series). Ez igencsak jó téma és az igencsak jó hír, hogy Kevin Costner töri rajta a fejét, nem pedig más.

Kevin Costner Baseball filmek

Kevin Costner | A Fastball c. dokumentum film narrátora

Egész egyszerűen vannak olyan színészek, akiknek jól áll egy szerep. Lehet ez a művész sármja miatt, lehet a kinézete miatt, vagy lehet attól, hogy annyira hitelesen adja át az adott téma esszenciáját, hogy egész egyszerűen nem lehet megunni az újabb és újabb hasonszőrű filmeket egyazon témában ugyanattól a színésztől / színésznőtől.

Így van ez Kevin Costner-rel is, aki – nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy

uralja a baseball témájú filmeket.

Van valami ebben a színészben, ami minden egyes szerepében azt sugallja, hogy IGEN én vagyok a tökéletes karakter ezekre a szerepekre. El tudja játszani a kiöregedett, kiégett profit, aki nem szentelt elég időt a családjának, de simán hozza az ifjonc karaktert is, aki mindent megtesz a sikerért. Mindezt anélkül teszi, hogy ripacsot csinálna magából.

Lesz ugyan ebben a bejegyzésben hivatkozás / kitekingetés más színészek által játszott filmekre is, csak is azért, hogy a téma teljesen körbe legyen járva. Na meg persze azért mert olyan mély nyomokat hagytak bennem gyerekkoromban, hogy ha felébresztenek, akkor is simán mondok 2-3 aranyköpést az egyes filmekből.  Így tehát ez a bejegyzés is 100% szubjektív benyomás alapján íródik, vagyis szuvenír írom én.

Kezdődjön akkor a Baseball világ bemutatása filmeken keresztül. Főszerepben Kevin Costner. Mellékszereplők (csak itt ebben a blog bejegyzésben, és nem a felsorolt filmekben) Tom Hanks, Wesley Snipes, Robert DeNiro, Geena Davis, Madonna és még sokan mások.

Az egyszerűség kedvéért rendezhettem volna időrendi sorrendbe is a történetet, de ki az aki egy blog bejegyzésben az egyszerűbb utat választja. Jöjjön hát úgy a történet, ahogy én megéltem, amolyan QT módra.

Ez erős tudom! 🙂

Leage Of Their Own Baseball filmek

Micsoda csapat | Leage Of Their Own | 1992

Micsoda csapat (A League Of Their Own) 1992

Rendezte: Penny Marshall

Szereplők: Geena Davis, Lory Petty, Madonna, Rosie O’Donnel, Jon Lovitz

1993-ben járunk, 1 évvel az eredeti megjelenés után egy soproni videotékából kikölcsönzött film kezdődött egy borús őszi napon.

Érdekes, hogy viszonylag korán elérhető volt ez a film a tékák választékában.

Moziban, ha jól emlékszem, nem vetítették a filmet. Főszerepben Tom Hanks, ez rossz film nem lehet. Hát nem is volt. Egy csapásra elém tárult a Baseball világ csínja bínja.

A dohány rágástól, a köpéseken keresztül a “Dugout”-ig minden nagyon új volt.

A játékszabály egyszerre tűnt nagyon egyszerűnek, szinte primitívnek és olyan komplikáltnak, mint minimum egy holdra szállás.

Mit lehet azon ennyit bonyolítani? El kell ütni egy labdát és kész.

Hát mint utólag kiderült lehet és nem véletlenül ez Amerika legkedvesebb sportja és szabadidőtöltése, de ráadásul a legtöbb statisztikai adattal és apró tized, század, sőt ezredesjegyig lebontott eredmények őrült hajhászása.

Ebben a filmben hangzott el az a kijelentés, hogy “Mert a baseballsok sosem sírnak” Tom Hanks szájából.

Ez a felszólítás azóta is bennem van. Ugyan nem játszok baseballt, de az élet számos területén, helyzetében elő lehet venni ezt a fajta motivációt, amiben egyébként az Amerikaiak oly erősek.

Azontúl, hogy a film történetvezetése eszméletlen jól össze van rakva, a színészek egyéni játéka valami fantasztikus.

Tom Hanks-nak még két évet kellett várnia, hogy eljátssza Alabama legkitartóbb futóját és rákászkapitányát,

de már itt is kisujjból hozza a figurát. Eddig a pontig nagyjából csak vígjátékai volt híres a színész, az 1993-as Philadelphia után viszont sorra jöttek a drámák is és persze a további vígjátékok, rom-kom-ok.

Nem mehetek el szó nélkül Jon Lovitz mellett.

Egy külön bejegyzést lehetne megtölteni az emlékezetes jeleneteivel. Ebben a filmben is őrült vicces formában hozza a játékos ügynök karakterét.


The Sandlot Baseball filmek

A grund | The Sandlot | 1993

A grund (The Sandlot) 1993

Rendezte: David M. Evans

Szereplők: Denis Leary, Karen Allen

Az egyetlen igazi nagy szünidős ifjúsági film. Ez volt az a film, aminek a kazettáját oda vissza tekertem a videóban addig, amíg a váltott soros pixelek sorra ki nem égtek a szallagról. A film sorra hozza a Baseballal kapcsolatos kliséket:

Dohány, rágó, Babe Ruth, a legenda,

holott a film a első számú célja, hogy szórakoztassa a gyerekeket. Hát ez meg is történt és nem csak Amerikában, hanem Magyarországon is. A film végi labda visszaszerzés módjairól ne is beszéljünk. Arany minden képkockája. A felnőtt karakterekről itt nem érdemes nagyon sokat beszélni. Sajnos nem is nagyon lehet őket dicsérni. Eljátszották a rájuk írt szerepet, de sajnos semmi maradandót nem alkottak, maximum egy jelenetet lehetne kiemelni, amikor Denis Leary alakított mostoha fater

beteríti a mostoha gyereke friss monokliját egy 3 kilós dinoszaurusz stake szelettel 🙂

A filmet viszont abszolút elő lehet venni 23 év után is. Az élmény már nem ugyanolyan, de a nosztalgia érzés 100%-os és hát alig várom, hogy a gyerekeimmel újra nézhessem. Remélem Ők is rajongók lesznek.


Major League

A nagy csapat | Major League | 1989

A nagy csapat (Major League) 1989

Rendezte: David S. Ward

Szereplők: Tom Berenger, Charlie Sheen, Rene Russo, Wesley Snipes, Dennis Haysberth

Valamikor a kilencvenes évek elején láttam először ezt a filmet is. Őszintén! Ki az aki annak idején nem dúdolta a a “Wild Thing”-et, amikor Ricky Vaughn végre pályára lépett. Mára már igencsak megkopott, de annak idején első osztályos mozi volt. Charlie Sheen itt már túl volt az Ő “Aranypolgár”-ján, a Tőzsdecápákon és tulajdonképpen innentől kezdve

egész gyorsan a B oldalon találta magát, ami a minőséget illeti és az A oldalon, ami a fizetést illeti.

Előbbit olyan produkciók miatt érdemelte ki, mint a borzasztóan gyenge Végsebesség, Hajsza, Zuhanás a halálba vagy a későbbi Horrorra akadva sorozat számos része, utóbbit pedig a Két pasi meg egy kicsi sorozat millió dolláros epizódszerepeiért. De hát Ő Charlie Sheen.

Ha majd elfogynak a Chuck Norris-os viccek jöhetnek majd a Charlie sínesek.

A film második része 5 évvel később, 1994-ben jelent meg. Meglepő módon egyedül Wesley Snipes gondolta úgy, hogy ez már nem vicces. Őt Omar Epps, a Stand Up Comedy-k világából ismert figura váltotta.


The Fan

A rajongó | The Fan | 1996

A rajongó (The Fan) 1996

Rendezte: Tony Scott

Szereplők: Wesley Snipes, Robert DeNiro, Ellen Barkin, John Leguizamo, Benicio Del Torro

Jöjjön a sorban egy vérbeli Tony Scott film, aminek az erőssége nem is igazán a Baseball, hanem az egyéni színészi játékok és a film hihetetlen tempója. Már 4 éve, hogy elment a mester, akinek olyan

kőkemény akciófilmek köszönhetőek, mint a Tiszta románc, Utolsó cserkész, Tűzben edzett férfi, Mint a villám, Kémjátszma, Utolsó esély, Revans, Top Gun. (Tetszési sorrendben természetesen)

Nekem baromira bejönnek Mr. Scott rendezői jegyei. A képi világon, a tempón, a realisztikus ábrázolásmódon kívül a legütősebb védjegye a karaktereinek kidolgozottsága és hitelessége,

amit körbeleng egyfajta übercool MACSÓ feeling.

A rajongó egyike azoknak a filmeknek, amit vagy én értékelek túl, vagy mindenki más értékeli túlságosan alul. IMDB: 5,8; Rottentomatoes: 38%.

Adott egy hihetetlenül fusztrált karakter – a fő gonosz – akinek semmi sem jön össze. Gondban van a munkahelyén, nem tudja eladni a “teleshop”-os pengéket. A családi élete sincs rendben és ráadásul a baseball szezon is a nyakán van. Egyszerre gyűlnek a gomolyfelhők felette, ami egészen emberrablásig fajul.

Olyan monológokat kapunk Robert DeNiro-tól, amitől feláll a szőr a karomon.

Egy személyben viszi a hátán a filmet. Hasonló – szó szerint – félelmetes alakítást legutoljára a Rettegés fokában nyújtott. Külön élvezet nézni a laza Benicio Del Torot ebben a filmben. Spanyol akcentusa gyilkos! Tartalmát tekintve nem tekinthető sportfilmnek A rajongó, de mivel minden a baseball körül forog a filmben és egyik kedvencem is, ezért nem maradhat le a listáról.


For love of the game

A pálya csúcsán | For Love Of The Game | 1999

A pálya csúcsán (For Love Of The Game) 1999

Rendezte: Sam Raimi

Szereplők: Kevin Costner, Kelly Preston, John C. Reilly

Még egy évet kell várni arra, hogy

a világ NE omoljon össze a Y2K miatt,

de Kevin Costner ismét belevágott egy sportfilmbe, ami ráadásul szerintem a legjobb a kategórián belül. Természetesen A dobót alakítja filmben.

Minden sportnak megvan a legjobban hypeolható posztja.

A baseball-ban ilyen a “pitcher”, az amerikai fociban pedig a “quarterback”. A filmet az a Sam Raimi rendezte, akinek inkább eszelős horrorokat köszönhetünk, mint pl. a Gonosz halott, vagy a Sötétség Serege.

Ő az a fajta rendező, aki horrorban és könnyedebb témájú filmek levezénylésében is otthon van.

Gondoljunk csak a Pókember sorozatra, a Gyorsabb a halálnál-ra, vagy A pálya csúcsán-ra.

A film nagyszerűsége a történetvezetésben rejlik. Az öreg világklasszis utolsó mérkőzése, ahol nem csak az ellenféllel mérkőzik meg, de saját magában vívott démonokkal is.

Folytassam a pályafutásomat, vagy szálljak ki most a csúcson? Mit értem el az életben? Boldog vagyok?

Mind mind olyan kérdések, amin hajlamosak vagyunk hónapokat, akár éveket töprengeni. Billy Chapelnek erre 9 “inning”-je van. Ennyi idő alatt számot vet múltjával és megfejti önnönmagát, miközben a néző egyszerre izgulhat azon, hogy

sikerül -e neki véghez vinni a “Tökéletes Játékot”(Perfect Game: Ez azt jelenti, hogy az ellenfél egyszer sem érheti el az alap bázist, sőt egyetlen játékos sem ütheti el a labdát)

és, hogy mit kezd az életével. A film 137 perces hossza nem mondható éppen átlagosnak, de sosem szerettem a másfél órás mozikat.

Csak azért 90 percesre vágni egy filmet, mert manapság már nem lehet hosszabb időre lekötni a fiatalok figyelmét?

Hol marad a karakter építés, a történetvezetés? Gondolom ezek ma már nem mérvadó kritériumok. Aki szereti a sportfilmeket és Kevin Costnert, annak biztos bejön ez film is.


Field Of Dreams

Baseball álmok |Field Of Dreams | 1989

Baseball álmok (Field Of Dreams) 1989

Rendezte: Phil Alden Robinson

Szereplők: Kevin Costner, Amy Madigan, Ray Liotta

Ezt a filmet csak jóval később sikerült megnéznem az eredeti mozi megjelenéséhez képest. Legfőbb üzenete a filmnek egy univerzális amerikai klisé, ami egyébként működik:

“Ha megépíted, eljön hozzád”

Ezzel a hozzáállással nem lehet veszíteni. Ray el is kezdi építeni az álom baseball parkját a kukorica ültetvényén. Miközben folyamatosan hallja az alaktalan jótevőjétől a film mottóját és sorban megjelennek az elmúlt korosztályok ikonikus játékosai. Nem ez a kedvenc baseballos filmem és nem is néztem agyon, de ez talán annak is köszönhető, hogy nem gyerekkorombon láttam először.

A gyerekkori film észlelések, felismerések, memorizálások igencsak be tudnak férkőzni az ember hosszútávú memóriájába

és az idő múlásával olyan filmekre is pozitív emlékként gondolhatunk, amik mára már lehet, hogy nem nyújtanak akkora élményt, mint egykor.


bill durham

Baseball bikák | Bill Durham | 1988

Baseball bikák (Bill Durham) 1988

Rendezte: Ron Shelton

Szereplők: Kevin Costner, Susan Sarandon, Tim Robbins

A Durhami Bikák basebeball csapata a város számos polgárának szolgál kellemes időtöltéssel. Ahogy az lenni szokott a lakosok közül sokan támogatják is a helyi csapatot. Ki így, ki úgy. Annie (Susan Sarandon) sajátos módját választja a csapat és a játékosok támogatásának.

Minden évben kiválaszt ugyanis egy újoncot, akivel nem csak sok éves tapasztalatát, de az ágyát is megosztja.

Kevin Costner ebben a filmben egy elkapót alakít, “Crash the Catcher” néven, riválisa pedig Tim Robbins a vadonc dobó. Érdekesség, hogy a való életben Tim Robbins volt a befutó Susan Sarandonnál, aminek az eredménye egy 21 éves házasság lett (1988-2009). A fim egyébként szépen beindította Susan Sarandon karrierjét. A fim egyik nagy monologja persze Crash-é, aki nem kevés szenvedéllyel elmondja, hogy miben hisz.


The Natural

Őstehetség | The Natural | 1984

Őstehetség (The Natural) 1984

Rendezte: Barry Levinson

Szereplők: Robert Redford, Robert Duvall, Kim Basinger, Glenn Close

Ebben a filmben Roy Hobbs történetét élhetjük át Robert Redford alakításában.

Az 1930-as években játszódó film a “Keresem az utam” témát boncolgatja baseball köré csavart sztoriban.

A szereplőgárdára nem lehet panasz, igazán impozáns brigádot hoztak össze, Barry Levinsonról és a 80-as, 90-es években rendezett filmjeiről pedig egy külön blog bejegyzést lehetne írni.

Kezdve a Jó reggelt Vietnámtól, az Esőemberen és Pokoli leckén keresztül a Banditákig.


 

The Rookie

Későn kezdő | The Rookie | 2002

Későn kezdő (The Rookie) 2002

Rendezte: John Lee Hancock

Szereplők: Dennis Quaid, Rachel Griffihs, Jay Hernandez

Mi lehet még annál is megindítóbb, mint amikor helyi gimnázium iskola tanára, a baseball csapat edzője megígéri a csapatának, hogy ha bekerülnek a rájátszásba, akkor jelentkezik egy próba játékra a profiknál.

A dobó szerepében ezúttal Dennis Quaid áll.

Jimmy korábban már próbálkozott a profiknál, de vállsérülése nem engedte, hogy rendesen kivegye a részét a nagyoknál. Azonban egy friss műtét olyannyira helyrehozza a karját, hogy a profikat megszégyenítő sebességgel kezdi el hajigálni a labdát. A későn kezdő nem a legjobb film ebben a témában, de abszolút vállalható. Egy “minimális” szinten azért meseszerű a történet,

de ha a Baseball álmokban Kevin Costner pályát építhetett a baseball isteneknek, akkor Dennis Quaid miért ne kerülhetne a Major League-be 40-en felül.

Jimmy fiát nem más alakítja, mint a Két pasi meg egy kicsi gyereksztárja, az azóta már lapátra keülő Angus T. Jones.


Baseketball

Basebolondok | Baseketball | 1998

Basebolondok (Baseketball) 1998

Rendezte: David Zucker

Szereplők: Trey Parker, Matt Stone

Ez a film semmilyen szinten nem illik ebbe a posztba,

se a sztorija, se a humora, se a szereplők miatt. De mégis itt van, nem másért, mint a South Park kitalálói miatt: Trey Parker és Matt Stone. Ekkora ökörséget, csak Ők tudnak kitalálni. Mi van akkor, ha ötvözik a baseball-t a kosárlabdával és erről még filmet is forgatnak, és azt nem más, mint a Zucker gyárak főispánja, David Zucker rendezi? Egy oltári nagy baromság, de így is imádom. “Psych Out!”


The Babe

Babe | The Babe | 1992

Babe (The Babe) 1992

Rendezte: Arthur Hiller

Szereplők: John Goodman, Kelly McGillis,

George Herman “Babe” Ruth élete kicsit sem mondható unalmasnak a pályán és a pályán kívül egyaránt.

John Goodman kiköpött Babe Ruth a filmben és még fogynia is kellett egy keveset, hogy hasonlítson a 20-as évek baseball sztárjára.

Babe nem volt az a futkosós fajta, Ő általában hazafutást ütött minden alkalommal. Arthur Hiller filmjében ízlésesen köszön vissza a 20-as évek, immár 100 éves hangulata.


Ezek a filmek most kimaradtak, de biztosan akadnak még ezen kívül is ideillő alkotások:

Pénzcsináló, Filofax, Fever Pitch, Angyalok a pályán, Mr. Baseball, Mr. 3000, Air Bud, Ed, Lúzer SC.

Írjátok meg kommentben, ha van még a témához kapcsolódó alkotás.

Addig is Like-old a Facebook oldalunkat és kövess minket a HD|a Twitteren.

88. Oscar díj átadó gála

“Nemes” évként vonul be a Magyar filmtörténelembe a 88. Oscar díj átadó gála, 2016 Február 28-án.

Ennek több oka is van. Valószínűleg olyan dátum ez, mint 1985 Október 26. Aki ismeri Dr. Emmett Brown munkásságát biztos tudja mire gondolok, de Marty McFly-ról már tuti beugrik. Nem csak azért, mert pont ezen a napon születtem, ráadásul pont 35 évvel ezelőtt,

hanem azért, mert két olyan esemény is történt ezen a napon – ráadásul ugyanazon a díjkiosztó gálán – amire már évek óta várt a nagyérdemű közönség.

88. Academy Awards 88. Oscar

88. Oscar Gála

Az első ok:

35 évet kellett várni a második Oscar szoborra. 9 jelöléssel és egy Mephisto-val (1981) a hátunk mögött idén újra elhozhattuk a legjobb idegen nyelvű filmért járó díjat.

Mephisto 88. Oscar

Szabó István Mephisto c. filmje

Nemes Jeles Lászlónak ez most sikerült,

ráadásul egy olyan témával, amit már korábban olyan kaliberű fimrendezők dolgoztak fel, mint pl. Steven Spielberg. Abban biztosan igaza van, hogy a múltat feledni nem szabad  és szüntelenül tanulni kell belőle.

Nemes Jeles Lászó 88. Oscar

Nemes Jeles László átveszi az Oscart a Saul fia c. filmért

“Az emberiség legsötétebb óráiban is talán van bennünk egy belső hang, amely lehetővé teszi, hogy emberek maradjunk. Erről a reményről szól ez a film.”

Így fejezte be a köszönő beszédét Nemes Jeles László a 88. Oscar Gálán

Pár évvel ezelőtt családommal elutaztunk Aushwitz-ba és a Birkenau-ba. Erről készült a fenti rövid film.

A második ok:

A 88. Oscar díj átadó gálán Leonardo DiCaprio-nak végre odaadták a már jó ideje megérdemelt szobrocskát.

Leonardo DiCaprio 88. Oscar

Leonardo DiCaprio átveszi az Oscar díjat a Visszatérő c. filmért

El sem kezdem sorolni azokat az alkotásokat, amikért már jóval korábban jutalmazni lehetett volna Leo-t. Túlzás nélkül állítom, hogy az egyik első filmjéért is bőven megérdemelete volna az Akadémia kitüntető figyelmét a Gilbert Grape-ben nyújtott alakításáért. Emlékszünk rá? “Láng ér a gázhoz, bum-bum”

Leonardo Di Caprio Gilbert Grape 88. Oscar

Leonardo Di Caprio a Gilbert Grape c. filmben

Like-old a Facebook oldalunkat és kövess minket a HD|a Twitteren.

A nyertesek teljes listája (Forrás):

Legjobb film

  • Kémek hídja
  • Brooklyn
  • Mad Max: A harag útja
  • A szoba
  • Spotlight
  • A nagy dobás
  • Mentőexpedíció
  • A visszatérő

Legjobb rendező

  • George Miller (Mad Max: A harag útja)
  • Lenny Abrahamson (A szoba)
  • Tom McCarthy (Spotlight)
  • Adam McKay (A nagy dobás)
  • Alejandro G. Iñárritu (A visszatérő)

Legjobb férfi főszereplő

  • Bryan Cranston (Trumbo)
  • Eddie Redmayne (A dán lány)
  • Leonardo DiCaprio (A visszatérő)
  • Matt Damon (Mentőexpedíció)
  • Michael Fassbender (Steve Jobs)

Legjobb női főszereplő

  • Brie Larson (A szoba)
  • Cate Blanchett (Carol)
  • Charlotte Rampling (45 év)
  • Jennifer Lawrence (Joy)
  • Saoirse Ronan (Brooklyn)

Legjobb férfi mellékszereplő

  • Christian Bale (A nagy dobás)
  • Mark Ruffalo (Spotlight)
  • Mark Rylance (Kémek hídja)
  • Sylvester Stallone (Creed)
  • Tom Hardy (A visszatérő)

Legjobb női mellékszereplő

  • Alicia Vikander (A dán lány)
  • Jennifer Jason Leigh (Aljas nyolcas)
  • Kate Winslet (Steve Jobs)
  • Rachel McAdams (Spotlight)
  • Rooney Mara (Carol)

Legjobb eredeti forgatókönyv

  • Matt Charman, Ethan Coen, Joel Coen (Kémek hídja)
  • Alex Garland (Ex Machina)
  • Pete Docter, Meg LeFauve, Josh Cooley, Ronnie Del Carmen (Agymanók)
  • Josh Singer, Tom McCarthy (Spotlight)
  • Andrea Berloff, Jonathan Herman, S. Leigh Savidge, Alan Wenkus (Straight Outta Compton)

Legjobb adaptált forgatókönyv

  • Charles Randolph, Adam McKay (A nagy dobás)
  • Nick Hornby (Brooklyn)
  • Drew Goddard (Mentőexpedíció)
  • Emma Donoghue (A szoba)
  • Phyllis Nagy (Carol)

Legjobb idegennyelvű film

  • A War (Dánia)
  • A kígyó ölelése (Kolumbia)
  • Mustang (Franciaország)
  • Saul fia (Magyarország)
  • Theeb (Jordánia)

Legjobb operatőr

  • Ed Lachman (Carol)
  • John Seale (Mad Max: A harag útja)
  • Roger Deakins (Sicario)
  • Robert Richardson (Aljas nyolcas)
  • Emmanuel Lubezki (A visszatérő)

Legjobb vágás

  • Mad Max: A harag útja
  • Spotlight
  • Star Wars: Az ébredő Erő
  • A nagy dobás
  • A visszatérő

Legjobb látványtervezés/díszlet

  • Kémek hídja
  • Mad Max: A harag útja
  • A dán lány
  • Mentőexpedíció
  • A visszatérő

Legjobb jelmeztervezés

  • Carol
  • Hamupipőke
  • Mad Max: A harag útja
  • A dán lány
  • A visszatérő

Legjobb hangvágás

  • Mad Max: A harag útja
  • Sicario
  • Star Wars: Az ébredő Erő
  • Mentőexpedíció
  • A visszatérő

Legjobb hangkeverés

  • Kémek hídja
  • Mad Max: A harag útja
  • Star Wars: Az ébredő Erő
  • Mentőexpedíció
  • A visszatérő

Legjobb vizuális effektusok

  • Ex Machina
  • Mad Max: A harag útja
  • Star Wars: Az ébredő Erő
  • Mentőexpedíció
  • A visszatérő

Legjobb smink

  • Mad Max: A harag útja
  • A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt,
  • A visszatérő

Legjobb eredeti filmzene

  • Thomas Newman (Kémek hídja)
  • Carter Burwell (Carol)
  • Jóhann Jóhannsson (Sicario)
  • John Williams (Star Wars: Az ébredő Erő)
  • Ennio Morricone (Aljas nyolcas)

Legjobb eredeti betétdal

  • Sam Smith – Writing’s on the Wall (Spectre)
  • The Weeknd – Earned It (A szürke ötven árnyalata)
  • David Lang, Sumi Jo – Simple Song #3 (Ifjúság)
  • Lady Gaga – Til It Happens to You (The Hunting Ground)
  • J. Ralph & Antony – Manta Ray (Racing Extinction)

Legjobb animációs film

  • Anomalisa
  • Agymanók
  • Shaun, a bárány
  • Amikor Marnie ott volt
  • A fiú és a világ

Legjobb animációs rövidfilm

  • Bear Story
  • Prologue
  • Sanjay’s Super Team
  • We Can’t Live without Cosmos
  • World of Tomorrow

Legjobb rövidfilm

  • Ave Maria
  • Day One
  • Everything Will Be Okay
  • Shok
  • Stutterer

Legjobb dokumentumfilm

  • Amy
  • Cartel Island
  • A csend képe
  • What Happened Miss Simone?
  • Winter on Fire: Ukraine’s Fight for Freedom

Legjobb rövid dokumentumfilm

  • A Girl in the River: The Price of Forgiveness
  • Body Team 12
  • Chau Beyond the Lines
  • Claude Lanzmann: Spectres of the Shoah
  • Last Day of Freedom

Repertory Cinema és a mozi neo-aranykora

Repertory Cinema, avagy a mozi története

2016-ra végleg magához tért a több, mint 10 évet kómában töltő mozi, sőt egy új formát is felvett Repertory Cinema képében. Ezután a hosszú időszak után újraéledni látszódik a film elsődleges megjelenítési formája, a Filmszínház.

Tisztán emlékszem 1986 telére, amikor is szüleim elvittek egy délutáni vetítésre. Nem mást néztünk, mint az 1962-es Szovjet Kétéltű embert.

keteltu ember Repertory Cinema

Mihail Kozakov a Kétéltű ember c. filmben

 

Az akkor már 24 éves film erejéből mit sem veszítve nyomott a szék háttámlájába. A mozi tetszhalott állapotáig (2000-es évek eleje) és utána is rengeteg filmet volt módom megnézni. Voltak köztük main stream, kőkemény blockbuster filmek, művész filmek az egészen rövidtől, a 9 órásig. Volt amikor csapatostul mentünk, volt amikor egyedül ültem be egy-egy előadásra.

Egy dolog számított: a kereplő hangon forgó 35 mm tekercs, rajta több km filmmel.

Bejátszott persze még a popcorn illata és íze is, valamint később a tengerentúlról átigazolt nachos és a különböző nyaflatyok is.

1995-ben Székesfehérváron a Köztársaság Moziban volt szerencsém megnézni David Fincher mesterművét.

Nem Mark Zuckerberg életrajzi filmjére gondolok. Hát persze, hogy a Hetedik-re, az akkor már veterán játékosnak számító Morgan Freemannel és az akkoriban szárnyát bontogató Brad Pittel.

A sors gyönyörű játéka, hogy 21 évvel később ez a film újra terítékre került és mint akkor, most is telt házzal mentek az előadások, de már Repertory Cinema stílusban.

Üzemelt akkoriban Székesfehérváron egy Petőfi nevét viselő két szintes (erkélyes) kis mozi. A kilencvenes évek végéig nem számított, hogy milyen filmeket vetítettek, hétről-hétre teltházasak voltak az előadások. Legyen az a Gömb c. Barry Levinson földönkívűli sci-fi-je, vagy a 11 Oscar díjas “mézes tekercs” Mr. Cameron-tól mind mind üres hely nélkül futottak.

Szép Lassan megérkezünk  a blog bejegyzésben beharangozott repertoár mozik világába, de előtte menjünk vissza az időben és képzeljük el, hogy 2000-et írunk. Éppenhogy túl vagyunk Y2K őrületen. Kiderült, hogy mégsem omlik össze a komplett számítógépes rendszer, magával rántva ezzel az egész világot. Ellenben mozikba került a Gladiátor c. ugyancsak Ridley Scott által rendezett becses darab.

Gladiator Oliver Reed Repertory Cinema

Oliver Reed (R.I.P.) a Gladiátor forgatásán

Megvettem hát a jegyet – ahogy azt tettem amióta csak az eszemet tudom – és beültem az előadásra. Mivel a film teljesen magával ragadott (azóta is nagy kedvencem ez a “szandálos” mozi)

csak a végén lettem rá figyelmes, hogy a több száz férőhelyes moziban összesen talán 10 lehettünk.

“Érdekes” egybeesés, hogy pont amikor elkezdtek gomba mód szaporodni a Multiplexek, kezdtek el egyre kevesebben járni moziba. További befolyásoló tényező lehet a kalóz filmek nagyméretű elterjedése az internet jóvoltából. Ezzel elkezdődött egy sötét, üresen pangó nézőterek által uralt korszak.

Sokat ne időzzünk ebben a sötét korban, ugorjunk tovább egészen 2010-ig, amikor

egyik kedves barátom meséli, hogy van egy film, amit egyszerűen nem tudnak megnézni moziban, mert nem kapnak rá jegyet.

Ez a film az Eredet volt Christopher Nolan-tól. Nem csak rendezte a filmet, de írta is a történetet. Egy zseni! Miért? Mert aki a szuperhős bőregér sztoriját úgy tudja egy trillogiába gyúrni, hogy a részek egymás után nem hogy gyengülnek, de kőkeményen erősödnek, ráadásul megcsavarja egy ultra realisztikus való világ hangulatú atmoszférával, na az a valaki nem lehet más, csak zseni.

Christopher Nolan On The Set Repertory Cinema

Christopher Nolan a Batman forgatásán

Ha nem is pontosan ez a film volt a fordulópont, nagyjából ezt a 10 évet kellett kivárni ahhoz, hogy újra telt házas előadásoktól legyenek hangosak a bloggerek és újságírók cikkei.

A nézők ugyan visszatértek, de a mozik teljesen megváltoztak.

Manapság Multiplex menü van popcorn-nal, vagy nachos-sal, a lényeg, hogy SUPER SIZE legyen az adag.

2015-ben aztán jött a nagy ötlet: Kerüljenek újra NAGY, RÉGI KLASSZIKUSOK a mozikba.

El is kezdték vetíteni a régi nagyokat szépen sorban.

Sajnos a Nyolcadik Utas A Halál c. alap sci-firől lecsúsztam, de a folytatását már első sorban néztem a székesfehérvári Barátság nevű 60 férőhelyes kis klub moziban, ahol korábban már oly sok remek filmet láttam. Nagy élmény volt ez, ugyanis  a nyolcvanas évek elején, amikor az első részt (Alien) vetítették a mozik, szüleim együtt nézték meg a filmet Budapesten a Kossuth Moziban, miközben édesanyám hasában már ivódott belém Mr. Scott tudományos fantasztikus filmek alaptézise.

Szűk 30 évvel később nem tettünk másképp mi sem és kislányunkkal várandós feleségemmel végig “izgultuk” immár a Bolygó Neve Halál c. filmet (Aliens) Repertory Cinema volt ez a javából.

Aliens James Cameron On Set Repertory Cinema

James Cameron az Aliens forgatásán

 

Itt vagyunk, megérkeztünk. De mi az a Repertory Cinema?

Ha engem kérdeznek, maga a filmes paradicsom! Kult és klasszikus filmek vetítésére szakosodott leporolt öreg mozikban történő vetítés esetleg egy kis kocsmahangulattal megspékelve.

Képzeljük el, hogy mögöttünk forog a 35-ös, előttünk pedig lazán besétál a vászonra  Clint Eastwood és Lee Van Cleef. Mindezt úgy, ahogy Sergio Leone megálmodta 1966-ban.

A Jó, a rossz és a csúf Repertory Cinema

Clint Eastwood | A Jó, a Rossz és a Csúf

Vagy ahogy Woody Allan gutaütést kap a moziban a saját filmjében egy okoskodó filmtörténetet tanító tanár miatt. És még a mókusok elé sem vetik. Annie Hall egy Repertory Cinema keretén belül. Libabőr! És akkor még nem beszéltünk a Fargoról, vagy a gangster rapperek által legtöbbet idézett Scarface-ről. Itt az idő beülni egy jó kis filmre a Bem moziban. A felhozatal ígéretes, nézők szép számmal akadnak.

Az már csak hab lenne a tortán, ha sikerülne megszerezni a Kutyszaorítóban egyetlen 35 mm-es kópiáját Mr. Tarantinotól.

De miért lehet ennyire népszerű “lepattant” moziban ősrégi filmeket nézni?

Némi köze van a dolognak a Grindhouse típúsú vetítésekhez.

Grindhouse mozi Repertory Cinema

Grindhouse mozi

Ezeken a vetítéseken többynire elnyűtt “B”, esetenként “ZS” kategóriás filmeket vetítettek a 70-es évek Amerikájában. Többnyire horror filmeket vagy más trash jellegű alkotást mutattak így be. Általában 2 előadás közül lehetett választani, de volt olyan este is, amikor egymás után vetítették le a filmeket.

A Grindhouse és repertoár mozik hangulatában van némi hasonlóság, de a

repertoár mozik legnagyobb becsalogató ereje a nosztalgia megidézésében van.

Köztudott, hogy ami a múltban történt, az csak jó lehet és az idő megszépít mindent. Manapság felgyorsult világunkban minimum 3D, de akár 4D vetítésekre is lehet helyet foglalni, ami nem feltétlenül mozgat meg a minden filmrajongót, főleg nem a nagy fanatikusokat. Hollywood olyan szinten pörgeti csúcsra a digitális filmkészítést, hogy pl. Robert Zemeckis a 2000-es Számkivetett óta csak 2012-ben készített élőszereplős, egész estés mozit. Ez a Denzel Washington féle Kényszerleszállás volt. Ha egy olyan nagy kaliberű rendezőt, mint Robert Zemeckist, képes volt a digitális világ ilyen szinten beszippantani, nem kérdés, hogy miért vannak annyira rákattanva a tengerentúlon erre az új formátumra.

Hál istennek vannak azért olyan “őrült” (A szó minden pozitív értelmében) figurák, mint például Quentin Tarantino,

Quentin Tarantino On Set Repertory Cinema

Quentin Tarantino akcióban

aki nem elég, hogy a régi iskola szerint forgatta legújabb filmjét, az Aljas Nyolcast, de ráadásul belenyúlt egy olyan, régen elfeledett formátumba, ami már jó 60 éve csak nagy ritkán használnak a mesterek, ami nem más, mint az ultra széles 70 mm-es film. Legutoljára a The Master c. Paul Anderson Thomas mozi készült ily módon 2012-ben. (R.I.P. Philip Seymour Hoffman)

Végezetül pedig döntsön mindenki saját belátása szerint, hogy egy Bosszúállókat néz meg, vagy egy 20 éves Fargot. Az biztos, hogy a mozi neo-aranykorában nem nagyon fogunk üres székeket találni magunk körül.

Like-old a Facebook oldalunkat és kövess minket a HD|a Twitteren.