Magyarország, ahogy a madarak látják | Kőröshegyi Völgyhíd

Kőröshegyi Völgyhíd, ahogy a madarak látják

Előre is elnézést kérek azoktól a kedves olvasóimtól, akik ebben a bejegyzésben csak és kizárólag száraz és unalmas tényeket szerettek volna olvasni a Kőröshegyi Völgyhíd-ról. Mint minden bejegyzésem ez a mostani is tele lesz filmes utalásokkal – amik persze szorosan kapcsolódnak a címben megnevezett témához – és természetesen egy drónos felvétellel.


Sok éves huzavona után 2004-ben végre valahára elkezdődhettek a a Kőröshegyi Völgyhíd munkálatai

Arról ebben a bejegyzésben nem fogok írni, hogy miért kellett ennyit várni a munkálatok kezdetéig. Erről számos cikket és leírást lehet találni az interneten, többek között a Wikpedia erre vonatkozó oldalán is. E helyett inkább az igazán érdekes tudnivalókat, a híd sajátosságait, valamint személyes tapasztalataimat szeretném megosztani,

meg persze a remek kis légi felvételt, ami többet ér 1 000 szónál!

Családi vonatkozás

Mivel édesanyám Somogy megyében él, “menetrendszerűen” közlekedünk a Budapest – Igal szakaszon. Igal az M7-es autópálya Bálványos lehajtójától 45 km-re található Somogy megye szívében. Igal város több mindenről is híres, de leginkább a gyógyvize miatt látogatják az emberek.

Egészen 2007-ig a menetidőnk – az autópályát akkor még Szántódnál elhagyva – jó 20 perccel és 10 km-el tovább tartott, mint most, cserébe viszont 3 évig folyamatosan figyelhettük a híd építési folyamatait. Első ránézésre, amikor elkezdték 2 oldalról egyszerre építeni a Kőröshegyi Völgyhidat, nem nagyon hittünk benne, hogy egyszer majd össze fog érni a két vége és pont ott, ahol kell.

Kőröshegyi Völgyhíd építése

forrás: hidepito.hu Kőröshegyi Völgyhíd építése

De aztán ahogy teltek a hónapok, évek, láttuk, hogy itt nem holmi barkácsolásról van szó.

Ezek a srácok tényleg tudják, hogy mit csinálnak.

Kőröshegyi Völgyhíd építése

forrás: hidepito.hu Kőröshegyi Völgyhíd építése

Jöjjenek a filmes utalások a Kőröshegyi Völgyhíddal kapcsolatban

Tudniuk is kellett, hiszen az 1872 méter hosszú, 88 méter magas (a völgyhíd legmagasabb pontja) híd úgy áll a Balaton déli oldalán, mint ahogy egyik híd sem a Kelly Hősei c. filmben. Film rajongóként nem készülhet egyetlen bejegyzés sem filmes utalások nélkül. Nincs ez másképp most sem, de hát hogy is lehetne, amikor Csodabogár (Donald Sutherland által megformált karakter)

“Ez még Áll”

tömör és rövid tényszerű megállapítása mindenféle csavar nélkül illik jelen témához.

Az már más kérdés, hogy a film következő pillanatában porig bombázzák a németek azt az “álomszép vasúti hidat” 🙂  A Kőröshegyi Völgyhíddal kapcsolatban ez fel sem merülhetett. A munkások egész biztos, hogy távol tartották magukat mindenféle negatív kisugárzástól. Egyenlőre ennyit Kelly-ről és hőseiről.

Térjünk vissza a híd elképesztő paramétereihez. A Kőröshegyi Völgyhíd megépítéséhez

18,5 kilométernyi cölöp, 26 340 köbméter vasbeton gerenda és 16 620 tonna betonacélra volt szükség. A hidat összesen 16 pillér tartja, melyek össztérfogata 15 330 köbméter.

Egy ilyen vállalkozás nem kevés költséggel jár.

A Kőröshegyi Völgyhíd kivitelezési költsége 51 milliárd forintba került.

További érdekesség, hogy a völgyhíddal együtt átadott 14 km hosszú autópálya szakasz 76 milliárd forintba került. Ebbe a szakaszba beletartozik a fő híd mellett még egy 300 és egy 168 méteres “mini” völgyhíd is.

Akarva, akaratlanul is eszembe jut még egy monumentális film alkotás, ha már híd építés a téma. Ez pedig nem más, mint

az 1957-es Híd a Kwai folyón c. 7 Oscar díjas klasszikus.

Nemrég meg is néztük kis családommal ezt a közel 60 éves maratoni eposzt, a maga 161 percével és bizton állíthatom, hogy nem  “szórakoztunk” rajta kevésbé, mint bármely mai CGI mozin.

Sőt a legutóbbi Hollywoodi katasztrófa film – amit volt szerencsénk végig feszengeni, a Törésvonal c. Mr. Dwayne Johnson főszereplésével készült igazi popcorn mozi – szó szerinti katasztrófa film volt.

Itt azért meg kell jegyeznem, hogy ennek ellenére imádjuk Mr. Sziklát úgy, ahogy van! 🙂
Össze sem hasonítható a két alkotás. Ezt a témát boncolgattam bővebben a Repertory Cinema bejegyzésben.

Felülről ugyan be tudjuk mutatni a Kőröshegyi Völgyhid-at,

de belülről sajnos nem. Az információ sztráda felgyorsulásának segítségével viszont pár perc alatt rá lehet akadni olyan kincset érő cikkekre, mint pl. a welovebalaton.hu oldalán található bejegyzés, ahol szépen össze vannak szedve a híd működtetésével kapcsolatos részletek.

És mi lesz 100 év múlva?

Ezért csodálatos dolog az internet és ha okosan használjuk még az is lehet, hogy 100 év múlva nem leszünk teljesen agyhalottak. Nem úgy, mint A hülyék paradicsoma c. könnyed szatírában, ahol a távoli jövőben tulajdonképpen bárkiből lehet az USA elnöke, még egy igazi izom agyú melák is. 🙂

És mit kaptunk mi, autópálya használók a Kőröshegyi Völgyhíd-tól?

Manapság valamivel több, mint 90 perc alatt elérhető Budapestről a Balaton délnyugati csücske. (autóval /Google Maps) Ez mindenképpen örvendetes hír, mint az is, hogy már csak párat kell aludni és itt a tavasz és a nyár.

Közérdekű információ: Az órákat Március 27-én 02.00 órakor kellett egy órával előre állítani. 🙂

De ez ügyben sem kell annyira megerőltetnünk agyunkat, hiszen okoskészülékeink már ezt is maguktól megteszik.

Ha tetszett a bejegyzés Like-old a Facebook oldalunkat és kövess minket a HD|a Twitteren.

Magyarország, ahogy a madarak látják, Zelezna Baba barlang avagy a Babó Lyuk

Második rész: Zelezna Baba barlang avagy a Babó Lyuk

A 4 napos ünnepet kihasználva felkerekedtünk kis családommal és elindultunk, hogy jobban szemügyre vegyük Vitány Várát. Akkor még selytésem sem volt róla, hogy végűl a Zelezna Baba barlang lesz a végső állomásunk. Az út annyira kalandosra sikerült, hogy

a várat végül nem sikerült megnéznünk,

de erről egy következő bejegyzésben írok bővebben, majd akkor, ha elkészül hozzá a film is. Maradjunk annyiban, hogy nem olyan egyszerű megközelíteni a Vértes hegység északi lejtőjén található kővárat. Nagyjából belőttük, hogy merre lehet az építmény, de 20% akku használat után inkább haza hívtam a drónt.

Visszafelé egész úton azon zsörtölődtem, hogy csak nem kéne annyiban hagyni és megfutamodva, eredménytelenül zárni ezt a szép napot. Be is ugrott hely, ami már régóta nem hagyott nyugodni. Sokszor elmentünk már mellette, de úgy igazából sosem vettem szemügyre.

Zelezna Baba barlang, Sóskút

Babó-Lyuk előtt található totem oszlop Súskúton

Jellemző, hogy pont azokról a nevezetességekről nem tud az ember, amik a nincsenek is olyan messze tőle.

Ez persze nincs mindig így, de a kivétel ebben az esetben is erősíti a szabályt.

A természettel vívott harc utáni 1:0-ás állásnál, úgy döntöttem, hogy egyenlítek és elautózok – most már egyedül – Sóskútra, ahol

a helyiek által csak Babó Lyuk-ként emlegetett barlang áll a Kálvária hegy aljában.

Sóskút Pest megyében, Budapesttől 25 km-re, Érd város és Biatorbágy települések között található.

Kőfejtő és kőtermelő hagyománya felépítésének köszönhetően alakult ki több évszázada.

A Kálvária hegy sziklafalának Északi végében

egy mélyedésbe nyílik a Zselezna baba barlang (Vasorrú bába) helyi nevén Babó-lyuk.

A barlangot a környékbeliek jól ismerik. A helyi mondókák szerint a barlangból egy folyosó nyílik, amely egészen Etyekig vezet.

Zelezna Baba barlang, Sóskút

Zelezna Baba-barlang, avagy a Babó-Lyuk

A török megszállás idején a falusiak itt bújtak el a fosztogatóik elől. Egyes híresztelések szerint a törökök egy alkalommal felfedezték a holmijukat rejtegető helyieket, és befalazták a barlang bejáratát. A barlangban számos, különböző korú cserépedény található. A barlang többször segített már megannyi embernek elrejtőzni.  A Zelezna Baba barlang bejárata régebben sokkal nagyobb volt, ca. 15 m-es rész hiányzik belőle. Ezt 1928-ban kőfejtés alkalmával lebontották. A Babó-Lyuk történelmi és tudományos szempontból is érdekes, mivel már az ősember s használta lakóhelyéül.  Rossz hír a kalandvágyóknak, hogy a Zelezna Baba barlang üregeit csak hivatásos barlangászok kereshetik fel. Mondjuk

aki látta a Barlang c. filmet, szerintem abszolút megérti

és amúgy még egy kellően kivilágított, turista úttal megjelölt “alagútba” sem merészkedik be.

Descent girls Zelezna Baba barlang

Csajok a Barlang c. filmből. Nem férfinak való vidék.

Jó volt látni, hogy még egy ilyen kevésbé ismert helyet is mennyien látogatnak nap, mint nap. Vállalkozó kedvű turisták pár perc séta után elérhetik a barlang bejáratot. A drónnak ehhez persze sokkal kevesebb idő is elegendő volt.

Utólag nem is volt annyira nagy baj, hogy nem sikerült bevennünk a Vitány várat, különben ki tudja mikor kaptam volna lencsevégre a Babó-lyukat 🙂

Addig is Like-old a Facebook oldalunkat és kövess minket a HD|a Twitteren.

Magyarország, ahogy a madarak látják | Biatorbágyi Viadukt és Matuska Szilveszter

Első rész | Biatorbágyi Viadukt és Matuska Szilveszter

Számos módja van annak, hogy miképp és hogyan ne tartsuk be a Szilveszterkor kitalált fogadalmainkat. Az enyém mellett egyenlőre kitartok és egy átsörözött éjszaka után felkerekedtünk és elindultunk első úti célunk felé, ami nem más mint Matuska Szilveszter kedvenc hídja, a Biatorbágyi Viadukt.

Na de mi ez a fogadalom?

Már jó ideje érik bennem a gondolat, amit valószínűleg egy harmadik szintű álomban őrzött páncélszekrény legmélyén volt elrejtve. Készíteni kéne egy sorozatot hazánk érdekes látványosságairól úgy, ahogy csak a madarak látják. Szerencsére olyan szinten van már a drón technika, hogy elképesztő minőségben lehetséges képeket/videókat rögzíteni. Készüljön hát egy sorozat Magyarország látnivalóiról úgy, ahogy eddig még nem láttuk. Meg kell jegyeznem, hogy számtalan “madártávlatból” videót láthatunk a legnépszerűbb videó megosztó portálon. Ez sem tudott eltántorítani célomtól és remélem, hogy meg tudjuk spékelni egy kis újítással a már számos alkalommal bemutatott nevezetességeket. Tele ambícióval ellátogattunk első helyszínünkre, a Biatorbágyon található Viadukt-hoz.

A felvételeket a HD|a film Youtube csatornáján is meg lehet nézni, de a Facebook-ra is folyamatosan felkerülnek majd az alkotások.

Miért esett a választás a Viaduktra?

Először is a lokáció miatt, ugyanis Biatorbágy abszolút megfelelt egy könnyed vasárnapi programnak. 🙂 Nem nagyon akartunk messzebbre utazni az előző esti sörözés miatt, ami természetesen éjszakába nyúlott. Ezen felül pedig Matuska Szilveszter a Biatorbágyi Viadukt robbantási története igencsak kitűnő alapanyagnak tűnik. Készült már ugyan egy 1983-as játékfilm Simó Sándor rendezésében, de úgy gondolom, van még ebben a sztoriban annyi plusz, hogy egy látványosabb film is forogjon róla. Ha pedig véletlenül valamelyik Holywood-i helyszínvadász rátalál erre a kis légifelvételre, még az is lehet, hogy valósággá válik az új mozi 🙂

Hol található a legendás híd?

A híd páros Biatorbágyon, a Zsámbéki-medencében található. Az első hidat 1883–84-ben, másodikat 1898-ban építették.

Biatorbágyi Viadukt google mapsen

Biatorbágy, Forrás: Google Maps

A kecses hidak Biatorbágy meghatározó elemei lettek ls az évek során a település védjegyévé váltak. Rengeteg turista látogat el évről évre a településre.

Biatorbágyi Viadukt Viadukt akkor

Viadukt, Biatorbágy | Akkor…

A híd környéke jelentősen megváltozott az elmúlt 130 év alatt, de az utolsó pár évben is rengeteget változott.

Biatorbágyi Viadukt most

Viadukt, Biatorbágy | És most

Az “ikerhídak” Füzes-patak völgyét hidalják át 120 és 140 méter szélességben, valamint 20 ás 25 méter magasságban.

Mi történt 1931. Szeptember 13-án, 20 percel éjfél után?

Ebben a percben haladt volna át a hídon a menetrendszerűen közlekedő Bécsi nemzetközi gyorsvonat. Sajnos ez nem történhetett meg, hiszen egy előre pontosan megtervezett detonációnak köszönhetően a mozdony és az első hat kocsi a mélybe zuhant. A vonat szerelvény roncsai között 22 ember lelte halálát, 17-én pedig súlyosan megsebesültek.

Matuska Szilveszter Biatorbágyi Viadukt Robabntás

Viadukt 1931-ben a robbantás után

Az előzetes találgatások ellenére nem kommunista szabotázs történt, hanem

Matuska Szilveszter bécsi kereskedő és gyáros követte el a bűncselekményt,

Matuska Szilveszter Biatorbágyi Viadukt robbantója

Matuska Szilveszter, a Viadukt felrobbantója

aki több mint két hétig sikeresen játszotta a szerencsésen megmenekült utas szerepét. Később az is kiderült, hogy egy korábbi németországi vonatrobbantásért is Ő volt a felelős. Matuskát egy osztrák bíróság 6 évi fegyházra ítélte. A magyar törvényszék nem vol tennyire elnéző Szilveszterrel kapcsolatban, 1934-ben halálra ítélte. A kormány a merénylet ürügyén, 1931. szeptember 19-én bevezette a statáriumot, amit csak 1932. október 10-én oldottak fel. Ausztriai büntetésének letöltése után Matuska Szilvesztert a váci fegyházba szállították. 1944 végén azonban néhány órára gazdátlan lett és így kijátszva az őröket kiszökött a fegyházból és eltűnt.