15 dolog, amit nem tudtál a Vissza a jövőbe filmekről

A Vissza a jövőbe első részében az időgép először egy hűtőszekrényből lett átalakítva, de aztán Roberték elvetették ezt az ötletet, mert attól féltek, hogy akadnak majd olyan rajongók, akik otthon önszorgalomból megpróbálják reprodukálni a filmben látottakat. Ezután jött a tank ötlete, mert hát ha az ember gyermeke olyan időkbe akar utazni, ahol még nem voltak utak, akkor igencsak jól jön egy terepbíró jármű. Aztán végül mégis a mára kultikussá vált DeLorean mellett döntöttek, ugyanis nagyon hasonlított az úrhajókra. És milyen jól tették!

Michael J. Fox éppen a Családi Kötelékek (Family Ties) sorozaton dolgozott, amikor elindultak a castingok. Két név jött szóba: C. Thomas Howelld és Eric Stoltz. Howelld-nek nagyon jól mentek a próbafelvételek, de a stúdió ragaszkodott Stoltz-hoz. Azt mondták Zemeckisnek, hogy ha nem elégedett a sráccal, akkor nyugodtan újra castingolhatja a szerepet. És Zemeckis így is tett. Eredetileg John Lithgow játszotta volna Doc Brown szerepét, de amikor Christopher Llyod besétált a stúdióba, Zemeckisék rögtön tudták, hogy Ő a tökéletes tag a szerepre. Így utólag el sem lehet képzeni, hogy más játssza a Dokit.

Az író-producer Bob Gale egyik családlátogatás alkalmával szöget ütött a fejében, hogy mi lenne, ha visszamenne a múltba, egész pontosan azokba az évekbe, amikor az apja volt diák? Vajon barátok lettek volna a középiskolában? Ez a gondolat, annyira „nyugtalanította”, hogy elmondta Robert Zemeckisnek, akivel aztán 1980 szeptemberében elkezdtek dolgozni a Vissza a jövőbe forgatókönyvén.

Huey Lewis & the News írta a The Power of Love c. dalt, ami a filmben többször is hallható. Még Oscarra is jelölték, de aztán végül a „Say You Say Me” dal nyert a White Nights (Halálbalett) c. film betétdalaként.

Robert Gale és Robert Zemeckis hosszas tanakodás és beszélgetés után lefektették a filmben alkalmazott szabályokat, miszerint az időgép képes az időben utazni, de térben nem. Ezért is kellett az időgépnek mobilnak lenni.

Sheinbergnek volt még egy korszakalkotó ötlete. Azt találta ki, hogy legyen a film címe „Az asztronauta a Pluto-ról” és a scriptet is írják át ennek megfelelően. Steven Spielberg (executive producer) annyira röhögött az ötleten, hogy még egy levelet is írt az egykori főnöknek, hogy milyen jó humorérzéke van. Erre Sheinberg rögtön elengette az ötletét.

A forgatókönyv egy korai változatában Doki az időgép feltalálása előtt a Manhattan Projekten dolgozott. Az alkotók még azon is elgondolkodtak, hogy a film végén Marty-t egy atomrobbanás küldi vissza a jövőbe.

Rengeteg stúdió visszadobta a forgatókönyvet, mert nem volt elég belemenős. Ugyanis a forgatókönyv azokban az időkben készült, amikor a legsikeresebb tini filmek mind 18+ besorolással futottak. A Disney viszont pont ellenkező oknál fogva nem vállalta fel a filmet. Nem tetszett nekik ugyanis a filmben, hogy Marty anyja majdnem beleszeret a saját fiába.

Ned Tannen, a Universal Studios egykori igazgatója földhöz vágta Zemeckisék forgatókönyvét, ezért aztán az Ő tiszteletére nevezték el a nagy benga Biff-et Tannen-nek.

Az eredeti scriptben Einstein egy csimpánz volt. Sid Sheinberg, az Universal Studios főnöke azonban előhúzott egy kutatást, amiben feketén fehéren benne volt, hogy soha nem készült még „Blockbuster” szinten sikeres film majmokkal. Így cserélték a csimpánzt és maradtak a jól bevált házi kedvencnél. Így utólag elnézve, talán még csimpánzzal is működhetett volna a történet.

Christopher Lloyd két híres emberről mintázta a figurát. Az egyik Albert Einstein, a másik egy híres karmester, Leopold Stokowski.

A film végén látható felirat a kultikus betűtípussal eredetileg nem volt a benne a mozis változatban. A felirat később került fel a VHS, illetve DVD kiadásokra.

Az első Vissza a jövőbe részre is, de az egész trilógiára igaz, hogy minden a múltban elkövetett cselekmény van a jövőre. Emlékezzünk csak vissza a második rész alternatív jövőjére, amikor Biff ellopja a sport almanachot Martytól és azt felhasználva lesz a „világ ura” egy alternatív 1985-ben. De vannak ennél rejtettebb kapcsolódási pontok is, mint pl amikor Marty lenulláz egy fenyőt 1955-ben. Ez aztán annyira megváltoztatja a jövőt, hogy „Twin Pine Mall” helyett „Lone Pine Mall” lesz a neve a plázának (Magyarul: Ikerfenyő Pláza helyett Magányos Fenyő Pláza”

Crispin Glover egy kerekasztal beszélgetésen mesélte el, hogy a forgatás alatt folyamatosan változtattak a forgatókönyvön, amit egyébként meg sem kaptak a színészek, nehogy kiszivárogjon valami a filmről. Crispin Glover 20 éves volt akkor és Marty apját alakítja a filmben. A Vissza a jövőbe első rész végén George ugye kiüti végül Biff-et, ami a jövőre nézve hatalmas ráhatással lesz, ugyanis, amikor Marty hazaér 1985-ben nagy meglepetésére apja egészen más élethelyzetben van, mint az időutazás előtt. Biff mossa ugye Geaorge autóját, meg még ezer más apróság. Crispin Glover-nek viszont nem tetszett az, ahogy az alkotók végül a pénzzel, illetve a gazdagsággal tették egyenlővé a boldogságot és a sikert.

Az első rész végén Doki, Marty és Jennifer elrepülnek a jövőbe, hogy megmentsék Marty gyerekeit. Az első rész forgatásán azonban ezt csak viccnek szánták. Robert Zemeckis még azt is elmondta egy DVD kommentárban, hogy ha valóban tervezték volna folytatni a filmet még az első rész után egyből, akkor biztos nem ültették volna Jennifert az autóba.